DAGANATOK

LEGGYAKORIBB AGYDAGANAT-TÍPUSOK

Az agydaganatok közös jellemzője, hogy az agyban kóros szövetszaporulat alakul ki, mely csak a normális agyszövet, az agyvízterek (kamrák, illetve az agyat övező agyvízterek, ún. ciszternák), vagy az agyat ellátó érképletek rovására képes növekedni. Ezáltal a zárt koponyában előbb-utóbb agynyomás-fokozódáshoz, majd végül halálhoz vezet. A daganatok kezdetben a közvetlen környezetben lévő agyterületre fejtenek ki nyomást, így az elhelyezkedésüktől függő helyi tünetek kialakulásához vezetnek (epilepszia, látótérkiesés, érzészavar, bénulás, szédülés), később a nyomásfokozódás az egész koponyaűrre kiterjed, így általános nyomásfokozódásos tünetek alakulnak ki (fokozódó fejfájás, hányás, tudatzavar, pupillatágulat).

Az agy daganatai lehetnek az agy/idegszövet vagy ezek burkaiból kiinduló, elsődleges vagy primer daganatok, valamint a szervezet más részeiben keletkezett daganatokból (emlőrák, tüdőrák, melanoma) származó másodlagos, szekunder daganatok, más néven agyi áttétek. Ez utóbbiak számban jelentősen meghaladják a primer daganatok gyakoriságát. Vannak egyéb, nem daganatos, viszont a daganatokhoz hasonlóan térfoglaló folyamatok, melyeket szintén itt tárgyalunk.