Ependymoma
EPENDYMOMA
Az agykamrák falát alkotó, a kamrákat belülről borító vékony, idegi eredetű szövetből, az ependymából kiinduló ritkább daganat. Az ependyma nemcsak az agykamrák mentén fordul. hanem a gerincvelő közepén, az embrionális korban még fennálló velőcső maradványaként létező vékony kis csatornácska (canalis centralis) falát is ependyma béleli. Ennek megfelelően az ependymomák típusosan az agykamrákban, az agyakmrák menén, vagy a gerincvelőben fordulnak elő. A kamrában növekvő daganat nemegyszer az agyvíz (liquor) keringésének akadályozásával kamratágulat (hydrocephalus) kialakulását okozhatja, mely külön műtéti egoldást is igényelhet (shunt beültetés). Ependymomákat gyakran találunk gyermek és fiatal felnőtt korban, mint idősebbekben.
Szövettanilag a WHO két típusát, a WHO II. relatíve jóindulatú, és a WHO III., malignus, rosszuinulatú formáját külöbözteti meg. A gerincvelőben előforduló formák általában WHO II. típusúak, különleges és jellegzetes formája, az ún, cauda ependymoma, ami a gerincelő alsó végéből (ami felnőttekben az I. ágyéki – lumbalis – csigoly magasságában van) indul ki és alsó végtagi gyengeséget, érzészavart illetve széklet-vizelet tartási zavarokat okozhat.
Az ependymomák típusos sebészi betegségek, kezelésük elsősorban műtéti. A malignus formák kezelése során a műtétet sugárkezelés, gyermekkorban álatlában kemoterápia is követi, de az ependymomák ez utóbbiakra kevéssé érzékenyek. Kisebb tumor maradványok eredményesen kezelhetők azonban sztereoatxiás sugársebészeti módszerrel.
Hozzászólások kikapcsolva