Meningeomák
MENINGEOMÁK
A meningeomák az agyburokból (lágy agyhártyából, arachnoideából) kiinduló, az agyállományon kívüli jóindulatú, lassan növekvő daganatok, melyek az agy felszínén, az agyalapon, vagy nagyon riktán az agykamrában helyezkednek el. Az összes primer agydaganagtok kb. 30%-át teszik ki. Nőkben gyakrabban fordulnak elő, mint férfiakban. A lassú növekedés miatt évekig tünetmentesen fejlődhetnek, még a modern képalkotó vizsgálatok korában (CT, MR) is előfordul, hogy akár kisalmányi méretűre nőve kerülnek csak felimerésre. A meningeomák által okozott tünetek elsősorban a daganat agyon belüli elhelyezkedésétől függnek. Mivel az agykéreg közelségében nőnek, gyakran epilepszsiás roham kapcsán kerülnek felismerésre. A homloklebenyben agyalapi felszínén növő daganatok szaglásvesztést, nagyobb méreten lassú személyiségváltozást okozhatnak.
A meningeomák szövettanilag jóindulatú betegségek, csak 3-4%-ban fordulnak elő atípusos (WHO II) kiiújulásra hajlamosabb formái, 1% viszont rosszindulatú (WHO III).
Kezelésükben a radikális sebészi eltávolítás játszik fő szerepet. Jóindulatú meningeomák eltávolítása esetén teljes gyógyulást érhetünk el, csak kb. 10% esély van a 10 éven belüli kiújulásra, de liyenkor újabb műtét lehetséges. Az agyalapon ülő, az agyideket befogó kisebb méretű daganatok eltávolítása gyakran maradandó agyidegkárosodásokkal járhat, így ezekben az esetekben újabban nem direkt műtéti eltávolítást, hanem sztereotaxiás sugérsebészeti kezelést alkalmazunk. Az atípusos és rosszindulatú formák esetén műtét után sugárkezelére van szükség. Sugárterápia ellenére is rosszindulatú esetekben gyors kiújúlásra kell számítanunk, így ismételt műtétkre kerülhet sor.
Hozzászólások kikapcsolva