Sugársebészet indikációk
Milyen esetekben használunk sztereotaxiás sugársebészeti kezelést?
A sugársebészeti kezelés bizonyos esetekben kiválthatja a koponya-megnyitással járó klasszikus daganatműtétet, egyes esetekben ez az első, optimálisan választandó kezelés, más esetekben a klasszikus műtéti kezelés alternatívája, vagy kiegészítő kezelése lehet. Az alábbiakban a leggyakrabban használt sugársebészeti indikációkat soroljuk fel, minden esetben fontos, hogy a kezelendő célterület mérete (target) általában 3 cm alatt legyen.
Agyi áttétek (metasztázisok). Kisméretű agyi áttétek nagyon jól kezelhetőek sugársebészeti módszerrel. Gyakran kombinált kezelés részeként alkalmazzuk (pl. nagyobb áttét műtéti eltávolítása, kisebb áttét sugársebészeti kezelése). Sugársebészetre jól reagálnak a tüdő, az emlő, a vastagbél agyi áttétes daganatai, de a klasszikus sugárkezelésre kevésbé érzékeny daganatok, mint a melanoma, a veserák is jól reagálnak a célzott sugársebészeti kezelésre. Agyi áttétek kezelését akkor végezzük el, ha számban max. 2-3 áttétről van szó, többszörös agyi áttétek esetén teljes agy besugárzást (WBRT) javaslunk.
Hallóideg jóindulatú daganata (acusticus neurinoma, vestibularis schwannoma). A 2.5 cmnél kisebb hallóideg daganatok kezelésében nagyon jó eredmények érhetőek el sugársebészettel. Ennek a daganatnak a műtéti eltávolítása különben is a nagyobb kockázatú idegsebészeti beavatkozások közé tartozik, és a maradandó arcidegbénulás kialakulásának veszélye 40-60%, míg sugársebészeti kezeléssel ez 5% alatt marad. A sugársebészeti kezelés hatása évek alatt alakul ki, a daganat növekedésének megállását, illetve méretcsökkenést látunk.
Agyalapi meningeomák. Kisméretű, az agyalapon növekvő, vagy direkt műtéti eltávolítás után visszamaradó tumorok is kedvezően reagálnak sugársebészeti kezelésre. A kezelés hatása itt is évek alatt alakul ki, a kedvező válasz a daganat növekedésének megállása.
Agyi érfejlődési rendellenességek (angiomák, AVM). A sugársebészeti kezelés általában az angiomák többlépcsős kezelésének egyik eleme. Ezek a nem daganatos eredetű, érfejlődési rendellenességek vagy malformációk régebben az idegsebészet technikailag legnehezebb és agyban legnagyobb mortalitású betegségei közé tartoztak. A modern kezelés három kezelési módot alkalmaz: az éren belüli elzárást (embolizációt), a műtéti eltávolítást és a sugársebészeti kezelést. Sugársebészetre a kisméretű angiomák vagy pedig a többlépcsőben kezelt, embolizált angiomák kisebb méretű maradványai kerülnek. A sugársebészeti kezelés hatására az érgomolyag kóros ereiben az érbelhártya burjánzása indul meg, ami az erek fokozatos elzáródásához vezet. A kezelés hatása 2-3 év alatt alakul ki, a betegség követése MR/MR angiográfiával vagy direkt érfestéssel történik. A kezeléstől a teljes elzáródásig terjedő időben fennáll az angiomák vérzésveszélye.
Arcidegzsába (trigeminus neuralgia). Gyógyszeres terápiára nem reagáló arcidegzsába esetén az ideg agytörzsből való kilépésére adott célzott besugárzás enyhítheti a panaszokat. Magyarországon eddig csak egy centrumban történtek ilyen beavatkozások.